A solymászat idomított ragadozó madarakkal történő vadászat. A solymászatnak ez a legrövidebb, legtömörebb meghatározása (definíciója), amely azonban néhány kiegészítésre szorul. A precízebb meghatározás: a solymászat ragadozó madarak idomítása és az idomított ragadozó madarakkal történő vadászat úgy, hogy az idomított madár szabadon repül és vad zsákmányt fog, a maga természetes állapotában. A modern világ sokat szelídített ezen meghatározáson, mert sokszor zsákmányolunk tenyésztett állatokat (pl. fácánt), ugyanakkor a definíció kiegészült azzal, hogy a ragadozó madarak tenyésztése is a solymászat kategóriájába tartozik, Egyet meg kell jegyeznünk: a solymász madara sohasem válhat valamiféle házi kedvencé, amelyet csak szépsége miatt tartanak a ház elé kikötve. Erre a célra más háziasított állatok valók. A meghatározásból az is kiderül, hogy a solymászat nem kizárólag sólyommal történő vadászatot jelent, héjaféléket, sasféléket, és ölyveket is eredményesen használnak vadászatra. A magyar nyelv (és általában más nyelvek is) ezt is solymászatnak nevezik. A solymászat két alapvető típusát különböztetjük meg:

1. solymászat magasröptű madarakkal

2. solymászat alacsonyröptű madarakkal.

Az első kategóriába általában a sólyomfélékkel történő vadászat tartozik, a második kategória a héjafélékkel (vagy más hasonló vadász-stílusú madárral) történő vadászatot jelenti.

2. Solymászatra használt ragadozó madarak

Ezen kiadvány részletesen foglalkozik a különböző ragadozó madarak küllemével, biológiájával, így itt csak a solymász szemszögéből nézzük át a legfontosabb vadászatra idomítható madarakat.

HÉJA (accipiter gentilis);

Rövid, lekerekített szárnyú, hosszú farkú erdei ragadozó madarunk, melynek különböző alfajai az északi féltekén meglehetősen elterjedtek. Hazánkban előforduló alfajok átlagos testsúlya, tojó: 900-1400 g, hím: 550-900 g. Vadászati stílusára jellemző a lesvadászat. Órákig üldögél megfelelő zsákmányra lesve, majd adandó alkalommal gyors rövid lerohanással keríti hatalmába áldozatát Jellegzetes még portyázó repülése, amikor a gyors szárnycsapásokat nesztelen rövid siklások követik, és meglepetésszerű támadásokkal fogja el áldozatát. Zsákmányát szorításával öli meg, hosszú karmai pillanat alatt halálos sebet ejtenek áldozatán. Mindent megtámad, ami számára megfelelő zsákmánynak tűnik. A héja kiváló solymászmadár. Ázsia egyes vidékein rendkívül nagyra becsült, jóval többre tartják, mint a vándorsólymot. Solymászatunk egyik legfontosabb madara. Befogása, kiszedése természetesen engedélyhez kötött. A héja alacsonyröptű vadászmadár.

VÁNDORSÓLYOM (falco peregrinus);

A természet „legsikeresebb” madara. Világpolgár. Éppúgy megtalálható Grönland sarkvidéki területein, mint a csendes óceáni szigetvilág trópusi szigetein, vagy Ausztráliától délre elterülő Tasmániában. A vándorsólyom az igazi sólyom. Mintegy 18 alfajt különböztetünk meg, de számos példány átmenetet mutat és alfajai hovatartozása nehezen meghatározható. A törzsalak (falco peregrinus peregrinus) Európa legnagyobb részén előfordul. Testsúlya, tojó: 800-1200 g, hím: 540-720 g.

A vándorsólyom a solymászat klasszikus madara. Igazi magasröptű pedzőmadár. Hazánkban is engedélyezett solymászmadárként való tartása, de befogása nem engedélyezett. A hazai szükségletet rendszerint nyugat-európai tenyészetekből szerzik be a solymászok. A vándorsólyom és az ember szinte ősi, legalább 4000 éves kapcsolatáról had álljon itt a következő idézet a nemzetközi hírű neves ornitológustól R.T. Peterson-tól: „Az ember egy vándorsólyommal az öklén emelkedett ki az antikvitás árnyékából. Az Ő tárgyilagos barna szeme tanúja volt a civilizációért folyó küzdelemnek, az ázsiai sztyeppék évezredekkel ezelőtti nyomorúságos sátraiban éppúgy, mint a 17. Századi európai királyok márvány termeiben.”

KARVALY (accipiter nisus);

Kis termetű héjaféle ragadozó madarunk. A tojó súlya 300 g alatt van, a hím nem több, mint 170 g. Fő tápláléka veréb, balkáni gerle, apró énekes madarak. Vadászatra a villámgyors rajtaütésszerű támadás a jellemző, vakmerő ragadozó. Solymászatra rendszerint a tojót használják. Jól idomítva szarkapedzésre is alkalmas. Valamikor a fürjvadászat madara volt. Alacsonyröptű solymászmadár.

VÖRÖSVÉRCSE (falco tinnunculus);

Kistermetű gyakori sólyomféle ragadozó madarunk. Súlya 180-280 g. Tápláléka egér, pocok, gyík, rovarok. Vonuló madár. Az áttelelő, főleg öreg hímek elfogadják a verebet is. A solymászatban a kezdők sólyma. Magasröptű madár, mely mindent jól megtesz, mely a nagy sólymoktól elvárható, bár természetes vadat ritkán zsákmányol. Beszerzése természetesen engedélyhez kötött.

KERECSENSÓLYOM (falco cherrug);

Nagytermetű sólymunk. A hazánkban előforduló változat tojójának súlya elérheti az 1300 g-ot. Sziklákon és fákon is fészkel. Sok emlőst zsákmányol (ürgét, hörcsögöt), de nagy ügyességgel fogja a repülő madarakat is. Fokozottan védett madarunk, melynek solymászcélokra való használata, még a tenyésztett példányoké sem engedélyezett jelenleg. Egyes szerzők feltételezik, hogy a magyarság eredetmondájában szereplő legendás turul madár tulajdonképpen a kerecsen egyik nagytermetű ázsiai alfaja. A hagyományos arab solymászat legtöbbre becsült vadászmadara.

KIS SÓLYOM vagy TÖRPE SÓLYOM (falco columbarius);

Ez a kistermetű sólyom csak a téli vonulás során jelenik meg hazánkban. Valamivel kisebb, mint a vörösvércse. Kitűnő vadász, gyorsröptű, nyilalló repüléssel támadja áldozatát, főleg madarakat de időnként mezei pockot is zsákmányol. A solymászatban évszázadok óta alkalmazzák. Annak ellenére, hogy igazi sólyom, vadászati stílusa alapjában inkább az alacsonyröptű pedzők közé sorolandó. Tartása solymászati célra jelenleg nem engedélyezett.

KABASÓLYOM (falco subbuteo);

Vércsénél valamivel nagyobb hazánkban fészkelő, rendkívül elegáns sólymocska. Vonuló madár, viszonylag későn, áprilisban érkezik. Tápláléka elsősorban rovarokból áll, de nagy ügyességgel fogja el az apró madarakat is. Ideális vadászmadárnak tűnik. De a solymászatban nem különösebben kedvelt, főleg rovarászó szokásai miatt.

ÉSZAKI VADÁSZSÓLYOM (falco rusticolus);

A legnagyobb termetű sólyomfaj, mely az egész északi sarkkör övezetében elterjedt Kamcsatkától Alaszkáig. Majdnem hófehértől (grönlandi típus) a közel feketéig (labradori típus) szinte minden változatban előfordult. A nagy tojók súlya eléri a 2000 g-ot. Rendkívül gyors, agresszív madár, mely alkalmas nagytermetű vadak zsákmányolására. Hazai solymászatban nincs jelentősége. Bár tenyésztett madarak importja lehetséges és engedélyezett, beszerzését erősen korlátozza magas ára.

SZIRTI SAS (aquila chrysaetos);

A szirti sas egész Eurázsiában és _Észak-Amerikában elterjedt madár. Magas hegységek sziklafokain fészkel általában., de az utóbbi évek hazai előfordulásai jelzik, hogy fán levő fészkeket is szívesen elfoglal. Főleg emlősökre vadászik, de alkalomadtán madarakat is megtámad, és szívesen rámegy a dögre is. A szirti sast Belső-Ázsia sztyeppéin élő népek hagyományosan használják farkas, róka és nyúl vadászatra. Európában elsősorban mezei nyúlra idomítják. Magyarországon solymászatban való használata engedélyezett, tenyésztett madarak a fejlett természetvédelemmel rendelkező nyugat-európai országokból beszerezhetők, meglehetősen borsos áron. Az utóbbi években száma növekedőben van világszerte. Az alacsonyröptű vadászmadarak közé sorolandó.

LANNER SÓLYOM (falco biarmicus);

Dél-Európában és Afrikában élő a vándorsólyomnál valamivel kisebb sólyomfaj. Hazánkban nem fordul elő. Tartása engedélyezett. Ügyesen zsákmányol madarakat is, könnyen idomítható sólyomfaj, bár nem képes olyan teljesítményre, mint a vándorsólyom.

HIBRIDEK;

A sólymok keresztezhetők egymással, mesterséges megtermékenyítéssel. Így számos különleges hibrid állítható elő. Ezek a hibridek érdekes színfoltjai a modern solymászatnak. A természetben nem szaporodnak tovább, így nem veszélyeztetik a természetben élő sólymok genetikai tisztaságát, ugyanakkor kitűnő vadászmadarak. Solymászatban való használatuk hazánkban engedélyezett, behozataluk ugyanúgy mint a természetes fajoké, engedélyhez kötött. Előnyük, hogy modern természetvédelemmel rendelkező országok könnyebben adnak rájuk import-export engedélyeket.

3. Nappali ragadozó madarak biológiájának alapfogalmai

3.1. Nappali ragadozó madarak rendszertana

Az élővilág fajainak tudományos rendszerébe el kell tudnunk helyezni vadászmadarainkat. A madarak a gerinces (Vertebrata) állatok törzsébe, azon belül az ötödik rendszertani osztályba, a madarak (Aves) osztályába tartoznak. A solymászatra használt madarak a madárvilág hatodik rendjébe a sólyomalkatúak (falconiformes) rendjébe tartoznak. A sólyomalkatúak rendje két családra oszlik, 1. Vágómadarak (Accipitridae) családja és 2. Sólyomfélék (falconidae) családja. A vágómadarak családjának 3. Nemébe (accipiter) tartozik két fontos solymászatban használható madár a héja és a karvaly. A 6. nem, a sasok neme (aquila) idetartozó solymászmadár a szirti sas. A sólyomfélék családjának első nemét a sólymok (falco) alkotják. Sólyomféle vadászmadaraink ebbe a nembe tartoznak, így idesorolhatók: a vándorsólyom, kerecsensólyom, kabasólyom, lanner sólyom, törpesólyom, északi vadászsólyom, valamint a vörösvércse.