ÜDVÖZÖLLEK TERMÉSZETVÉDELMI, ÁLLATVÉDELMI ÉS SOLYMÁSZ OLDALAMON!
ÜDVÖZÖLLEK TERMÉSZETVÉDELMI, ÁLLATVÉDELMI ÉS SOLYMÁSZ OLDALAMON!
IRÁNYMÉRŐ RENDSZER
 
Kérdezz! - felelek
 
IN MEMORIAM
 
Madaraink egészségvédelme
 
Akikre büszke vagyok
 
VADÁS(S)ZUNK!
 
GÖRÉNYEIM
 
NAP FOTÓJA
 
VIDEÓIM
 
I. Solymász Fesztivál
 
Természetvédelmi Vizsga Tételek
 
WEB OLDALAK
 
Nézettségi index :o)
Indulás: 2006-09-28
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 
Vizsga anyagok
Vizsga anyagok : Kiegészítés

Kiegészítés

-bj-  2007.09.26. 10:04

a jogi vizsgához

 

A TELJES /AKTUÁLIS ANYAG/ MEGTALÁLHATÓ A www.kvvm.hu OLDALON!

 


 

Kiegészítés a Természetvédelmi Jogi Ismeretekhez

Solymász természetvédelmi vizsgára Jelentkezőknek

 

 

Magyarország 2004. május 1-i európai uniós csatlakozásával jelentős mértékben megváltoztak a solymászati célra tartott madarak kivitelével, behozatalával, tartásával, kereskedelmével kapcsolatos szabályok. A csatlakozás kapcsán több, a témakört érintő hazai jogszabályt is módosítani kellett. Tekintettel arra, hogy a vizsga tananyaga a csatlakozást és az ahhoz kapcsolódó jogszabály módosításokat megelőzően került összeállításra, szükségesnek tartom a vizsgázók rövid tájékoztatását a változásokról.

 

 

I.  A CITES szabályozásában bekövetkezett változások

 

 

Alig másfél éve, 2002 végén jelent meg a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) azon végrehajtási rendelete (271/2002. (XII. 20.) Korm rendelet (a továbbiakban: Vhr.), mely a korábbi időszakhoz képest teljesen új alapokra helyezte az Egyezmény hazai végrehajtását. A Vhr. az uniós szabályozásnak megfelelő előírásokat vezetett be, azonban akkoriban ezeket még nem mint uniós tagállam, hanem attól független államként hajtottuk végre. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunknak köszönhetően egy újabb fordulóponthoz érkeztünk.

A vadon élő állat- és növényfajok kereskedelmét - tekintettel arra, hogy az Európai Unió egyik célja egy közös kereskedelmi szabályokat tartalmazó belső piac kialakítása - rendeletek szabályozzák. Ezek a rendeletek a csatlakozás napján, azaz 2004. május 1-én automatikusan hatályba léptek hazánkban is. Ezzel egyidejűleg a hazai végrehajtási rendelet azon paragrafusai, amelyek az uniós rendeletekkel lefedett szabályozást tartalmaztak, hatályukat vesztették. A jelenleg hatályban lévő közösségi joganyag az alábbi rendeletekből áll:

 

·        a Tanács többször módosított 338/97/EK rendelete a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről (a továbbiakban: a Tanács rendelete)

·        a Bizottság 1808/2001/EK rendelete a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló 338/97/EK rendelet végrehajtásának részletes szabályairól (a továbbiakban: a Bizottság rendelete)

·        a Bizottság többször módosított 349/2003/EK rendelete egyes vadon élő állat- és növényfajok egyedeinek a Közösség területére történő bevitelének felfüggesztéséről.

 

A másfél évvel ezelőtt kihirdetett hazai végrehajtási rendelet – az európai uniós joganyaggal összhangban – az Egyezmény alapelőírásainál számos ponton szigorúbb, részletesebb szabályozást vezetett be. Így az EU rendeleteinek több előírása bizonyára sokak számára ismerős lesz.

 

 

  

I. 1.     Függelékek helyett mellékletek:

 

A Tanács rendelete A, B, C, D mellékleteket használ az Egyezmény I. II. és III. függelékei helyett. (A Vhr. 2004. május 1-vel hatályon kívül helyezett 1. számú mellékletének “A-C” oszlopai feleltek meg az EU “A-C”, míg a rendelet 2. számú melléklete az EU „D” mellékletének.)

A tanácsi rendelet A-C mellékletei tartalmazzák a CITES I-III. függelékén szereplő összes, továbbá számos, az Egyezmény hatálya alá nem tartozó fajt, melyek kereskedelmét különböző okok miatt szabályozni kell (pl. az európai vadon élő élővilágra ökológiai veszélyt jelentő fajok, egyéb ritka, a kereskedelem által potenciálisan veszélyeztetett fajok stb.). A rendelet ugyanakkor a mellékleteken belül is számos ponton szigorítja egyes fajok, rendszertani kategóriák besorolását. Ez annyit jelent többek között, hogy egyes eredetileg a CITES II., illetve III. függelékében szereplő fajok az A mellékletbe kerültek besorolásra, tehát ezekre is a CITES I. függelékes fajokra vonatkozó előírásait kell alkalmazni. Ide tartozik az EU területén előforduló, valamennyi, eredetileg II. függelékes ragadozó madárfaj (pl. a héja, a kerecsensólyom vagy a szirti sas) is, melyek így a II. függelékből kerültek át az A mellékletbe, tehát azokra a legszigorúbb előírások vonatkoznak. Ez azonban a hazai szabályozás szempontjából nem jelent változást, hiszen már az Egyezmény első hazai végrehajtási rendelete (4/1991 (XII. 7.) KTM rendelet) is kimondta, hogy a ragadozó madárfajokra az I. függelékre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

A D melléklet azokat a nem CITES-es fajokat sorolja fel, melyek Közösségbe történő behozatalát monitorozni kell annak érdekében, hogy hosszú távon biztosítható legyen azok fenntartható mértékű kereskedelme.

 

I.2.      A mellékleteken szereplő fajok kereskedelmének szabályozása

 

A mellékleteken felsorolt fajok vonatkozásában a harmadik országokkal folytatott kereskedelemre, exportra, re-exportra és importra vonatkozó szabályok lényegében megegyeznek a Magyarországon 2002. december 28. óta érvényes szabályozással. Ennek alapján az A és B mellékletbe tartozó fajok közösségi behozatalához az importáló EU tagállam CITES importengedélyére és az exportáló ország CITES export engedélyére van szükség.

Hazánk szempontjából teljesen újak azonban a példányok Közösségen belüli mozgására és a tagállamok közötti kereskedelemre vonatkozó szabályok.

 

I.2.1.   Az A mellékletbe tartozó fajok:

 

Az Unió alapelvként rögzíti a tőke és a munkaerő mellett az áruk és szolgáltatások szabad áramlását. Ebből következően a tagállamok közötti kereskedelemre vonatkozó szabályok lényegesen enyhébbek az ún. harmadik államokkal folytatott kereskedelem szabályozásánál. A tagállamok egymás között folytatott kereskedelméhez az uniós rendeletek nem követelik meg az export, re-export és import engedélyek meglétét, ehelyett bizonyos esetekben más dokumentumokhoz kötik a példányok adás-vételét, cseréjét.

A Tanács rendelete alapelvként rögzíti az A. mellékletben szereplő fajok kereskedelmi tilalmát. Ez a tilalom vonatkozik az eladásra, a vételre, a vételi ajánlattételre, a kereskedelmi célú megszerzésre, a kereskedelmi célú bemutatásra és a kereskedelmi nyereséget célzó hasznosításra. A rendelet meghatározza a kereskedelmi tilalom alóli mentességeket.

Általános mentesség vonatkozik néhány, könnyen tenyészthető madárfaj fogságban szaporított és a rendeletnek megfelelően zártgyűrűvel megjelölt példányaira (ezeket a fajokat a Bizottság rendeletének VIII. melléklete sorolja fel, ilyenek pl. kecskepapagáj, himalájai fényfácán, tűzcsíz stb.). E példányok a Közösség területén belül szabadon mozoghatnak és kereskedelmi forgalomba is kerülhetnek. E fajok között ragadozó madarak nincsenek.

Meghatározott esetekben (pl. fogságban szaporított példányok vagy Egyezmény előtti példányok stb. esetén), kérelemre a tagállamok igazgatási hatóságai egyedi elbírálás alapján felmentést adhatnak a kereskedelmi tilalom alól. Ilyenkor a példányhoz az igazgatási hatóság a Tanács rendeletének 10. cikke értelmében egy EU bizonylatot állít ki, amellyel a példány a Közösség területén belül elidegeníthető, ill. forgalomba hozható. Ki kell hangsúlyozni, hogy a bizonylatot kizárólag az A mellékletben felsorolt fajokhoz lehet kiállítani.

Amennyiben tehát a solymász a saját madarát, vagy annak szaporulatát szeretné eladni, vagy más EU tagállamba kiszállítani, EU bizonylatot kell kérnie. A bizonylat akkor adható ki, ha a tulajdonos rendelkezik a madárra vonatkozó tartási (szaporulat esetén tenyésztési) engedéllyel és igazolja, hogy a madár legalább a második generációból származó fogságban szaporított vagy a jogszabályoknak megfelelően befogott egyed (héja esetében). Bizonylat kizárólag a Bizottság rendeletében előírt egyedi jelöléssel ellátott példányokhoz állítható ki. Solymászmadarak esetén ez a jelölés az egyedileg számozott zárt lábgyűrű.

Az EU bizonylatot a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi Természetvédelmi Egyezmények Osztálya állítja ki az erre vonatkozó kérelem alapján. A dokumentum kiállításának illetéke 2000 Ft.

Az igazgatási hatóság a bizonylat kiállításával egyidejűleg a példányhoz korábban kiállított származási igazolást, illetve tenyésztői bizonylatot bevonja.

 

I.2.2.   A B-D mellékletekben felsorolt fajok:

 

A B-D mellékletekben szereplő fajok Közösségen belüli mozgása nincsen hatósági engedélyhez, illetve az A mellékletes fajoknál leírt EU bizonylathoz kötve. Amennyiben ezek jogszerű megszerzését (a rendelet szerinti behozatalát vagy az Unióban történt szaporítását), illetve legális eredetét a tulajdonos dokumentummal tudja igazolni, a példányok a Közösség területén belül szabadon mozoghatnak, adhatók, vehetők. Fontos, hogy a jogszerű eredetet a Közösség területén belül bárhol dokumentummal kell tudni igazolni. A rendeletek nem írják elő, hogy bizonyítékként milyen dokumentum fogadható el. Erre vonatkozóan az államigazgatási eljárásról szóló törvényünk az irányadó. A dokumentum lehet hatóság által kiállított okmány (pl. a hazai származási igazolás, illetve tenyésztői bizonylat), állatorvosi engedély, számla, adásvételi szerződés stb. Fontos, hogy az okmányokból egyértelműen meg lehessen állapítani azt, hogy az állat fogságban szaporított, vagy külföldről hozták be. Az utóbbi esetben az eredeti exportengedély számának és kiállítási dátumának kell szerepelnie a dokumentumon. Ez azért is nagyon fontos, mert egy későbbi re-export esetén az engedély csak ezen adatok ismeretében állítható ki.

 

I.3.      Bejelentési kötelezettség

 

A 271/2002.(XII. 20.) Korm. rendelet alapján előírt bejelentési kötelezettség, mely valamennyi ragadozó madárra kiterjed, továbbra is él. A bejelentést a rendelet 2004. decemberi módosítása (340/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó szervek feladat- és hatáskörének felülvizsgálatáról) alapján a lakóhely, székhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez kell megtenni. A módosítás alapján a felügyelőségek vezetik a bejelentés-köteles fajok nyilvántartását és állítják ki a származási igazolásokat, illetve tenyésztői bizonylatokat is.

A solymászokat érintő fontos változás, hogy a Vhr. 2004. november 4-én hatályba lépett módosítása alapján a Tanács rendeletének A mellékletében felsorolt ragadozó madarak (a héja kivételével) szaporulata esetén a fogságban szaporítás tényét a tenyésztőnek genetikai vizsgálattal kell igazolnia. Ezt követően kerülhet csak sor a szaporulat nyilvántartásba vételére és a származási dokumentumok kiadására. A vizsgálat bármelyik erre szakosodott laboratóriumban elvégeztethető.

 

 

 

 

II.  A solymászatot érintő hazai természetvédelmi szabályozásban

bekövetkezett változások

 

 

 

 

Fontos, hogy az EU rendeletek nem érintik a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény és a végrehajtására kiadott 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet tartási, illetve hasznosítási engedélyre vonatkozó előírásait!

 

A hazai természetvédelmi szabályozásban bekövetkezett változások elsősorban az egyes tevékenységek engedélyezésével kapcsolatos hatásköröket módosították.

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása (2004. évi LXXVI. törvény) a fokozottan védett állatfajokkal kapcsolatos elsőfokú engedélyezési jogköröket (a fészekáthelyezések kivételével) 2004. július 16-tól a nemzeti park igazgatóságoktól, illetve a Minisztériumtól az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőséghez (2005. január 1.-től Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség – a továbbiakban: Főfelügyelőség) telepítette. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a fokozottan védett solymászmadarak, a szirti sas, a vándorsólyom, a feldegg-sólyom és az északi sólyom tartásához, tenyésztéséhez, kiviteléhez, behozatalához, hasznosításához, adásvételéhez, cseréjéhez stb. szükséges engedélyt már nem a Minisztériumtól, illetve az igazgatóságoktól, hanem a Főfelügyelőségtől kell megkérni.

A védett fajokkal kapcsolatos engedélyek kiadására a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek (a továbbiakban: felügyelőségek) jogosultak. A héja és a karvaly tartásához, tenyésztéséhez stb. szükséges engedélyeket tehát a felügyelőségektől kell megkérni.

A fokozottan védett fajok esetében a hatáskörök szétválasztásának megszüntetésével egy könnyebben átlátható rendszert sikerült kialakítani. E szerint a védett fajokkal kapcsolatos hatásköröket a felügyelőségek, a fokozottan védett fajokkal kapcsolatos hatásköröket pedig a Főfelügyelőség gyakorolja.

 

A többi védett és fokozottan védett ragadozó madárfaj solymászati célú hasznosítása nem engedélyezett.

 

 

Összeállította: Kőrösi Levente

2005. január 14.

 
BlogPlusz
Friss bejegyzések
2009.10.21. 14:17
2009.07.14. 10:24
2009.07.01. 14:14
2009.06.18. 14:57
2009.06.15. 13:45
2009.06.09. 12:41
2009.06.03. 14:29
2009.05.27. 15:28
 
MAGAMRÓL...
 
KÉPES ÉLMÉNYBESZÁMOLÓ
 
HIRDESS nálam! :o)
 
H Í R E K
 
FOTÓ ALBUMOK
 
TENYÉSZTÉS/breeding
 
KÉZMŰVES munkáim
 
FAKANÁL
 
Ü Z E N Ő F A L
Név:

Üzenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 

Nyereményjáték! Nyerd meg az éjszakai arckrémet! További információkért és játék szabályért kattints! Nyereményjáték!    *****    A legfrissebb hírek Super Mario világából, plusz információk, tippek-trükkök, végigjátszások!    *****    Ha hagyod, hogy magával ragadjon a Mario Golf miliõje, akkor egy egyedi és életre szóló játékélménnyel leszel gazdagabb!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, nagyon fontos idõnként megtudni, mit rejteget. Keress meg és nézzünk bele együtt. Várlak!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését!    *****    rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com    *****    Vérfarkasok, boszorkányok, alakváltók, démonok, bukott angyalok és emberek. A világ oly' színes, de vajon békés is?    *****    Az emberek vakok, kiváltképp akkor, ha olyasmivel találkoznak, amit kényelmesebb nem észrevenni... - HUNGARIANFORUM    *****    Valahol Delaware államban létezik egy város, ahol a természetfeletti lények otthonra lelhetnek... Közéjük tartozol?    *****    Minden mágia megköveteli a maga árát... Ez az ár pedig néha túlságosan is nagy, hogy megfizessük - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Aktív közösség    *****    Az oldal egy évvel ezelõtt költözött új otthonába, azóta pedig az élet csak pörög és pörög! - AKTÍV FÓRUMOS SZEREPJÁTÉK    *****    Vajon milyen lehet egy rejtélyekkel teli kisváros polgármesterének lenni? És mi történik, ha a bizalmasod árul el?    *****    A szörnyek miért csak éjjel bújnak elõ? Az ártatlan külsõ mögött is lapulhat valami rémes? - fórumos szerepjáték    *****    Ünnepeld a magyar költészet napját a Mesetárban! Boldog születésnapot, magyar vers!    *****    Amikor nem tudod mit tegyél és tanácstalan vagy akkor segít az asztrológia. Fordúlj hozzám, segítek. Csak kattints!    *****    Részletes személyiség és sors analízis + 3 éves elõrejelzés, majd idõkorlát nélkül felteheted a kérdéseidet. Nézz be!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, egyszer mindenkinek érdemes belenéznie. Ez csak intelligencia kérdése. Tedd meg Te is. Várlak    *****    Új kínálatunkban te is megtalálhatod legjobb eladó ingatlanok között a megfelelõt Debrecenben. Simonyi ingatlan Gportal    *****    Szeretnél egy jó receptet? Látogass el oldalamra, szeretettel várlak!